2009. április 1., szerda

Norebang

A mai nap is nagyon jó volt. :) A suliban is kezdek kicsit jobban összeszokni a többiekkel, és ma este voltam Kanako egyik legjobb barátjával karaokézni. Ez a barátja egy fiú, Teo-nak hívják, építőmérnöknek tanul (hidak, ilyesmi), de nem kockafej, nagyon aranyos és vicces.
Mire hazaértem a suliból, már nagyon éhes voltam, úgyhogy leszaladtam vacsizni. Ott két kínai lánnyal beszélgettem, akik szintén koreait tanulnak, de a legeslegkezdőbb csoportban vannak, és tényleg csak pár szót értenek. Angolul is csak pár tucatot, szóval velük azért nem lehet annyira jól kommunikálni, de aranyosak. Mire visszaértem a szobába, Kanako is hazaért, és megkérdeztem tőle, hogy hogy lehet eljutni a kolibuliba (ami ma meg holnap van, valahol a városban), azt mondta, hogy megmutatja, mivel ő is jön. Na mondom ez fasza. :D Hát elkészültünk és lementünk. Én kipróbáltam az egynapos kontaktlencsét, amivel egyébként jobban látok, mint szemüveggel. Szóval lehet, hogy majd veszek itt is, bár nem olcsó, de hát az ember nem hordja minden nap (legalábbis én nem).
No, leértünk a helyre, ott is be kellet mutatkozni, eléggé örültek, hogy jöttünk, és hát nagyon jó kis társaság volt. Odajöttek fiúk is, meg még mosolyogtak is, akkor már végem volt. Az egyikre nagyon szemet vetettem. Elkezdtünk játszani mindenfélét, amire Kanako azt mondta, hogy szerinte ne játsszak, mert veszélyes. Hát én bírom a veszélyt, egy szintig, meg amúgy szerintem ezek se mentek volna el messzire. De Kanako-nak kicsit too much volt a társaság, úgyhogy felhívta ez a Teo-t, hogy nincs-e kedve találkozni. Kérdezte tőlem is, hogy akarok-e itt maradni, vagy mennék-e inkább vele. Sajnáltam, hogy lelépünk, de inkább vele mentem. Nem akartam egyedül, ismeretlenekkel ott maradni úgy, hogy ha esetleg később meggondolnám magam, (mobil híján) nem tudom felhívni és utána menni.
Találkoztunk így hát a Teo nevű ismerősével, aki tényleg egy jófej srác. Én javasoltam, hogy menjünk el norebang-ba (karaoke), mert nekik nem volt semmi konkrét ötletük. Ott dumcsiztunk meg énekeltünk (japán, koreai meg angol dalokat). Aztán egy Baskin Robbins-ban ettünk egy fagyicsodát, amiben még paradicsom is volt. Koreában a paradicsom simán elmegy gyömölcsnek. Jah a srác egyébként kyongju-i, mint Kyungmin (Brandon LOL), akivel tavaly nyáron haverkodtunk Diával, de személyiségre egész más, pozitív értelemben. Nem az esetem, mint férfi, de barátnak tökéletes. Ezt csak azért mondom, mielőtt még valaki megkérdezné, hogy és tetszik-e vagy ilyesmi. Kanako-val is csak barátok, de nagyon jóban vannak, úgyhogy szerintem sokat fogunk találkozni.
Maybe it’s time to have a shower. Legyetek jók.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése