Jeonju ~második nap~

Azóta, hogy legutóbb írtam, újból eseménydús napok peregtek le, úgyhogy elhatároztam, hogy lassan 'muszáj' lesz utolérni saját magamat blogolás ügyben, mert az úgy eléggé nem up-to-date, ha mindenről egy héttel később mesélek. :)) Szóval előszöris pár szót még Jeonju-ról, ami a második nap történt. Reggel mindenki finom rízst kapott reggelire. Én mondtam, hogy köszönöm, nem vagyok éhes, de ennek az olcsó füllentésnek senki sem dőlt be, úgyhogy kaptam toast kenyeret és lekvárt, amire rögtön megéheztem. :-)))

Van nekem egyébként egy jangsik-radarom (nyugati étel érzékelő berendezés), és ez nem csak radar, hanem egyben beépített ébresztő óra is 7:10-re, ugyanis akkor kezdődik a reggeliztetés a koliban. Minden reggel kiraknak X adag pékárút, amiből lehet ugyan venni, de ha veszel belőle, azzal úgymond kiváltod a bulkogit és társait, magyarán vagy nyugati vagy koreai reggeli (de szigorúan csak az egyik) fogyasztására van lehetőség. Akkor szoktam elhúzni a szám, ha később megyek le reggelizni, már elfogyott a fornetti, és így reggel fél 8 környékén vigyorog a sült marhahús ki a kondérból. Miért van az, hogy a sült marhahús valahogy nem fogy el. Szeretnék egyszer arra lemenni, hogy azt mondják, hogy bocs gyerekek, elfogyott a bulgogi, már csak croissant van. Megmondom én, ez azért nem fordulhat elő, mert Koreában vagyunk, és itt kifogyhatatlan készletek állnak rendelkezésre ebből a rendkívül tiszteletreméltó ételből, amíg a fornettit azt messzi Franciaországból kell hajóval hosszú hónapokon át ideszállítani. Hát ezért.

Kettes számű személyes kivetnivalóm a koreai tömeg-étkeztetéssel kapcsolatban az az, hogy itt minden édes. Minden, aminek sósnak kéne lennie, az érdekes mód itt édes. Teszem azt, chipsek. Kenyér, vagy ami helyette van, mind édes. Azt hiszik, hogy a kenyér, az egy sütemény, sőt, ha már itt tartunk, azt is hiszik, hogy a krumpli az egy zöldség. Najó, a krumpli az véletlenül tényleg zöldség, de ezt most úgy értem, hogy itt úgy is bánnak vele, mint a sárgarépával. Beleteszik húsnak a mártásába, levesbe vagy salátába kis mennyiségben, de addig a remek felfedezésig eleddig nem jutottak el, hogy ezt a csodálatos gumós gyökeret köretté lehet varázsolni. Erről eszembe jutott 2-3 másik dolog is.

Szóval az egyik az az, hogy van itten nekünk Hot Dog. Ami kicsit vicces, mert ugye szószerint ez forró kutyát jelent, és a kutyahús az eleve megér egy misét koreai asszociációban, de ebbe most talán ne menjünk bele. A bangladesiek közölték Kwon-nal (nem viccből, hanem halál komolyan), hogy náluk is van hot dog, de azt nem kutyahúsból csinálják. ... o.@ Na ne mondják.
TH-val egyszer vettünk Hot Dog-ot (meg a suliban is árulnak különben). Namost ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ropogós francia bagett közepében szépszál barnára sütött óriás debreceni virsli ejtőzik mustárral megspékelve, hanem egészen másképpen. Van maga a virsli, ez eddig még stimmel nagyjából, de szegény nem lakhat kenyérben, mert ilyen fánkszerű bundát kap. És ha az árus egészen tréfás kedvében van, akkor ezt az egészet megforgatja neked cukorban, hogy végképp ehetetlen legyen.

Amiről még beszélni szeretnék az a Koguma / Sweet Potato / Édes borgonya. Én eddig azt gondoltam, hogy a krumpli akkor édes, ha rothad, de valójában nem csak, mert van külön ilyen fajta. Ez ne tévesszen meg senkit, attól, hogy külön fajta, még semmivel sincs jobb helyzetben a rothadó társánál, már legalábbis ami az én megítélésemet illeti, de mindenesetre ebből lelkesen készítenek a létező mindent, úgyhogy résen kell lenni nagyon. Van pl édesburgonyából főttkrumpli. :S Sültkrumpli. o.@ :S Sőt ha már a sültkrumplinál tartunk, burgonyakrokettet árulnak gyakran és nagy előseretettel sültkrumpli néven, de hogyis mondjam, a burgonya krokett, az életében nem látott krumplit, és mellesleg egy zsíros puffancs. :-D Nem ajánlom senkinek, hacsak nem akar hiányozni az iskolából gyomorrontás miatt.

Nade ebből most aztán már elég legyen! Kritizálom itt a koreai ételekett, mikor fő tisztem lenne reklámozni őket, ez nem szép dolog. Ellenben megígérem, hogy a jövőben írok majd olyan ételekről is, amik nagyon ízlenek (már úgy értem hosszútávon is) .... :-)) Most a legjobb lesz, ha rátérünk (végre) Jeonju-ra.

Tehát második nap reggeli után elvándorolunk szépen egy skanzennek kinéző helyre, ahol egy fickó és segítői először koreai népitáncot adtak elő, aztán nekünk tanítgatták ugyanezt, persze nyilván csak a könnyebb részeket. Aztán kihozták a maszkokat, merthogy a maszkos táncnak nagyon nagy hagyománya van Koreában. Végül 2-2 ember kipróbálhatta a 'tigrist', ami elől egy óriási tigrismaszk, azt tartja az első ember, és mögötte van a másik ember, akinek guggolnia kell, mert ő a tigris hátső fele. A maszkból jön ki egy ilyen hosszú ponyva, amivel mindkettőjüket letakarják, és ez így valóban félelmetesen egy tigris benyomását kelti. :-))) Ha nem tudtam volna, hogy nem igazi, lehet még menekülőre fogtam volna a dolgot. :-))) Ez a tánc a tigrissel olyan remek mókának tűnt, hogy én is kipróbáltam, és nagyon tetszett. :D:D:D Kár, hogy nem láthattam magam kívülről, de azért így is jó volt. :D Jó lenne ilyet majd még máskor is csinálni, remélem lesz rá lehetőség.

Ezek után egy olyan műhelybe mentünk, ahol agyagedényeket készítettek, és mi is kipróbáltuk, több kevesebb-sikerrel. :D A végeredményre ráírtuk a nevünket, de nem tudom, hogy megkapjuk-e ezeket valamikor (mondjuk kiégetés után). Ebéd után pedig hazaindultunk Puszánba. Említettem volt, hogy ekkor már nem volt üres hely a telefonomban, úgyhogy erről a napról képpel sajnos nem szolgálhatok, de hiánypótlásképpen egy tavaly nyári képet teszek be, ami YongIn-ban készült egy falumúzeumban, ahol szintén hagyományos koreai táncot adtak elő (egyébként Nóri képe, de én is ott voltam).



Gyors helyzetjelentésképpen: tegnap megérkezett Évi látogatóba, és akadt némi bonyodalom az érkezéskor, de most már minden megoldódott. Ma megyunk Gyongju-ba, megmutatom neki a Pulguksa templomot (nem mintha én építettem volna. :-)))