Mulatságos esetek

Mindenek előtt hadd köszönjem meg mindenkinek, aki biztat mostanában, ez nagyon sokat jelent nekem. És akkor rá is térhetünk azt hiszem a címszó tárgyalására. Mert ugyan sok érdekesség nem volt mostanában, de azért 1-2 említésre dolog mégis történt. Na az első dolog ami szerintem nagyon vicces, bár ez még tavaly történt, de mindenképp el akartam mesélni, hogy Ariana 3-szor nézte meg a Ninja Assassint. :D xD 3 különböző emberrel, mert persze neki is minden úgy alakul, ahogy pont nem akarja.

Én azt gondoltam, hogy annál nagyobb luftot, mint én tavalyelőtt nyáron lerendeztem, már nem nagyon lehet csinálni. Történt ugyanis, hogy volt nekem Daegu-ban egy koreai barátom, George, akivel a szó tágabb értelmében véve jártunk tulajdonképp, de nem volt olyan halálosan komoly a dolog. Hát csak mint hogy azt 5 hetes ott tartózkodásunk indikálta, elég nehezen fordulhatott volna komolyra. Mindegy is nem ez a lényeg, hanem hogy mindig mondtam neki, hogy nézzük meg a zöld emberes filmet a moziban, mert imádom a vígjátékokat (ez a Superhero c. film volt egyébként), de mondta hogy még nem vetítik, majd ha vetítik, megnézzük.

Ugyanakkor volt nekünk Diával egy Gyeonju-i ismerősünk, Brandon, akivel meg abban fogadtunk, hogyha a magyar női kézilabda csapat nyeri meg az olimpián a bronzmeccset, akkor ő hív meg minket moziba, ha pedig a koreaiak, akkor fordítva. Hát mondanom sem kell, hogy a magyarok bebukták, így volt szerencsém meghívni Brandont a zöldemberre, mert persze hogy azt akarta megnézni.

Akkor már úgy voltam vele, hogy George akár meg is feledkezhetne róla, hogy megnézzük együtt, de természetesen -Murphy törvénye- hogy 2 nap mulva telefonált, hogy már megy a zöldember, nem nézzük-e meg. Nem-igen mondhattam, hogy én azt már láttam egy másik fiúval, még ha ő csak haver is, mégis rosszul jött volna ki. Szóval megnéztem másodszor is. :D Namost ezt Ariána a Ninja Assassin-nel előadta úgy, hogy 3-szor nézte meg!! De mielőtt ezt kifejtem, térjünk kicsit vissza még Brandonra.

Ez a Brandon egy ilyen lehúzós kis pöcs volt, már bocsánat a kifejezésért^^ Állandóan mindenfélében fogadott, még olyan dolgokban is, amiben ő teljesen biztos volt, mi meg nem tudhattuk, (ami ugye neméppen fair-play), például hogy van-e Koreában kimcsi-burger, ha van akkor mi hívjuk meg őt vacsizni, ha nincsen, akkor ő minket. Természetesen volt kimcsi-burger, és kiválasztotta magának a legnagyobb menüt amit csak árultak a Lottériában. A kis lejmos. xD Összesen kábé háromszor látogattuk meg Gyeongju-ban, amiből kétszer kajáltunk, vásárolunk meg Betmen-filmet néztünk, mert szemerkélő esőben neki nem volt érkezése idegen-vezetni, de egy alkalommal azért megmutatta az egyik legszebb helyi nevezetességet, a Pulguksát, vagyis Buddha Országának Templomát. Erről van is kép^^ (2008.08.11., balról jobbra: Dia, Brandon és én):


Ehhez a templomhoz egyébként Nórival együtt tavaly nyáron is elmentünk, pont annak másnapján, hogy találkoztak Kanakoval Puszánban. (2009.08.07., balról jobbra: Dia, Nóri és én):


Szeretnék egy 2010-es képet is a gyűjteménybe, és ehhez jelentkezőket várok, akik modellt állnának a fényképre. ^O^

Nade visszatérve Ariánára, neki ez a triplázós dolog úgy sikerült, hogy először megnéztük a Ninja Assassint együtt. Együtt máramennyire, mert ugyan a moziig együtt mentünk, de ott aztán nem tudtunk megegyezni abban, hogy elöl vagy hátul üljünk, úgyhogy aztán végül külön ültünk, mert ő nem szereti előlről nézni, én meg nem látom jól hátulról. Már először is csak annyi volt a hozzáfűznivalója, hogy a feka lány jó volt benne, de Rain az őt nem érdekelte, ugyanis koreaiakra nem gerjed. Ezt követően kb. 3 nappal megnézte Martinnal is. Eredetileg a 2012-t akarták megnézni, de az későn kezdődött, sokáig tartott volna és Ariána nem ért volna vissza éjfélre (zárásra) a koliba. így hát a Ninja Assassin-hez volt szerencséje, másodszor. Mindezek után pár nappal felhívta őt Richard, a Gimhae-i feka helytartó félisten, hogy egy hónapra hazautazik az Egyesült Államokba, és Ariána (akinek természesen Puszán, sőt egész Dél-Korea összes black-jével jó kapcsolatot kell ápolnia) nem néz-e meg vele egy filmet így időleges búcsúzásképpen. Mikor a Rich-es találkáról jött haza, már úgy jött be a szobába, hogy: 'Azt a ***** Ninja Associationt már 3-adszorra néztem meg!!!!' xDDDD Merthogy ő egyébként nem tudja angolul kimondani azt hogy Assassin és mindig összekeveri az Association szóval, ami viszont nem bérgyilkost, hanem szervezetet jelent.

Gyeongbokgung (a királyi palota) ~2008-as nyári képek~ :D

Lotte World

December 18-án vége volt a sulinak, és márciusban fog újra elkezdődni, kivéve nekem, mert én még nyelvtanfolyamra járok, de akik egyetemre járnak, azoknak márciusig szünet van, úgyhogy Ariana is úgy döntött, hogy ezt a 2 és fél hónapot nem Puszánban fogja eltölteni, hanem Szöulban és szépen fel is költözött, mert ott sok mongol barátja van. Én kaptam új szobatársat, aki egy brunei lány, (An, aki egyébként a táncos videón a riportert alakítja), vele olyan jól megtaláltuk a hangot, hogy 2 nap után már gyakorlatilag egyetlen szót sem beszéltünk egymással, és egymást lekörözve mentünk könyörögni hogy új szobarátsat szeretnénk. Nekem mondta Kwon, hogy persze nem gond, keres nekem valaki mást, amire An másnap már ki is költözött, át egy másik szobába, úgy látszik ő neki még ehhez a néhány naphoz sem volt türelme hogy kivárja. De teljesen megértem. Nem is baj. Azóta egyedül vagyok ebben a szobában, úgy döntöttem, hogy nem fogok külön azért ágálni, hogy adjanak valakit mellém, mert bár egyedül lenni elég szar, de nem kockáztatom meg, hogy akit mellém költöztetnek, azzal már megint nem fogok kijönni, és akkor ezt meg csak magamnak köszönhetném, mert én akartam. Szóval inkább nem akarom. Nade visszatérve Ariánára, szóval mivel akkor neki itt volt egy (nem túl komoly) néger fickója Puszánban, ezért úgy döntött, hogy itt fog szilveszterezni, és csak most látom tisztán hogy ez emiatt volt, mert ezt nekem úgy adta be, hogy látja hogy milyen egyedül vagyok itt és ezért visszajön egy pár napra és azt együtt tölthetjük motelban. Nekem ugye be volt fizetve a koli is, de annyira meghatott, hogy ezt megteszi értem, hogy gyakorlatilag szó nélkül belementem, hogy fizetem a motel felét.

December 29-30-án kötelező kirándulás keretében Kwonnal, Olgával, An-el, és a 3 bangladesi fiúval elmentünk Szöulba. Ariána már eleve ott volt szóval ő ott csatlakozott hozzánk. Nem tudom, hogy meséltem-e, de Olgát szintén ki nem állhatom. Most biztos úgy jön le, hogy nem vagyok valami jófej, mert nekem mindenkivel bajom van, de alapvetően nem nekem van a bajom velük, hanem nekik velem. Én minden egyes emberhez pozitívan álltam hozzá, de ezeknek az embereknek egyszerűen annyira eltér a világlátásuk, a stílusuk, az értékrendjük az enyémtől, hogy egyszerűen nem tudunk egymással mit kezdeni, és a legapróbb konfliktusból ellenszenv alakul ki. Vannak olyan emberek, akik valahogy jól passzolnak egymással, és még a legnagyobb vitákat követően is fél óra után ugyanolyan jó véleménnyel vannak egymásról, mint azelőtt, de vannak olyanok, amit fent említettem, hogyha nincsenek közös témák, akkor egyetlen konfliktus tönkrevágja a kapcsolatot, mert nincs miért újra jóban lennetek. A bangladesi fiúk természetesen el vannak ájulva Olga szőke hajától és kék szemétől, és bár egyiküknek sincs semmi esélye nála, de azért így távolról csodálják. Engem nem nagyon kedvelnek, egyrészt mert zsidó vagyok, másrészt meg mert nincs különösebben miért kedveljenek. Szóval ezzel a remek társasággal mentünk Szöulba, első nap a Lotte World-be, másnap a királyi palotába. A Lotte World-ről annyit, hogy nem szeretem a vidámparkokat. Éjjel nagyon frankó hotelben aludtunk, bár megmondom őszintén, hogy nekem a luxusnál sokkal többet számított volna a jó társaság. Nóriékkal, Editékkel, vagy Ágival bárhová szívesen elmennék, és alhatnánk az utolsó poros motelben is, akkor is százszor jobban érezném magam.


A palota másnap az nagyon szép volt, bár lattam már tavalyelőtt nyáron is, de oda bármikor szívesen visszmegyek. :-)) A fenti fotón 2 bangladesi srác (a harmadik csinálta a fotót gondolom), a kövér lány az An, a szőke Olga, én vagyok rózsaszín sapkában mellette, és mellettem jobbszélen pedig Kwon. Nagyon hideg volt, Szöulban átlagban 10 fokkal hidegebb van mint Puszánban, és sok hó is esik, amig itt nálunk viszont szinte semmi. Még egy pár kép a palotáról, olyan szép. <3333







30-án visszajöttünk Puszánba, Ariána is jött velünk. És akkor 30-ától számítva lett volna az a pár nap, amikor együtt lakunk motelben. Namost 30-án a vonatállomáson úgy váltunk el, hogy ő keres motelt, én meg menjek vissza a koliba és 20 perc múlva ír sms-t. Egy óra múlva írta, hogy Martin találkozni szeretne vele és mit csináljunk. Na jól van mondom, találkozzál vele. Visszaírta hogy legyek erős, tartsak ki, holnap találkozunk. 31-én valóban írt is, hogy akkor megyek-e hozzá a motelbe, mondtam hogy megyek. Odaértem kb du 3-ra, de elfejeltettem vinni a pénztárcámat, szóval mondtam neki, hogy visszamegyek érte a koliba, mindjárt jövök. Kérte, hogy ha már úgyis visszamegyek a koliba, akkor nem mosnám-e ki a ruháit, mert itt a motelben nincs mosógép. Mondtam jó, add ide. Visszamentem a koliba, kimostam a ruháit, magamhoz vettem a pénzt és visszamentem a motelbe. Addigra volt kb 5 óra és ő nagyban aludt. Hát gondoltam de jó, hogy alszik, én annál jobban el tudom magam foglalni még a koliban is, minhogy egy alvó ember társaságában legyek, Kérdeztem hogy nem akar-e felkelni. Mondta hogy most inkább aludna és hogy aludjak én is mert egész éjjel bulizni fogunk. Hát én nem voltam álmos délután 5-kor és nem tudok parancsszóra aludni. Elmentem sétálni. Mire visszaértem este 7-re, ő is felkelt. Mondta hogy Martinék a Puszán Egyetemnél fognak szilveszterezni, nem megyünk-e oda. Nade Martinon és a feka haverjain kívül ott nincsen semmi, mindenki Kyeongsong-ban van ilyenkor, nekem abban mi az élvezet hogy fekákkal hetyegek. Mondtam hogy én oda nem megyek. Jó akkor kitalálta, hogy éjjel 1:30-ig legyünk Kyeongseongban, aztán ő átmegy Martinékhoz. Jó, rendben. Ebben meg is egyeztünk. Elmenünk kajálni, mert már elég éhesek voltunk, aztán visszajöttünk és elkezdtünk készülődni. Erre Ariána bejelenti, hogy Olga is jön, 10:30-kor találkozunk vele a buszmegállóban, úgyhogy úgy siessek. Oh hát mondom fasza, még valami jóhír? Azt mondja ne aggódjak, Olga csak kb. fél 2-ig lesz ott, mert utána másokkal találkozik, hát gondoltam ez így jó, mert ha már ott tartunk, te is csak fél 2-ig leszel ott, na mindegy. Már úgy voltam vele, hogy nem is fog hiányozni. Jó akkor elindultunk, találkoztunk Olgával, bementünk a Kino Eye nevű helyre, ott talált az éjfél. Olga idegesítően viselkedett, mert ha én szóltam hozzá, hogy mégiscsak ne legyen már olyan rossz a légkör, akkor azt mondta hogy nem hallja mit mondok, bezzeg ha Ariána szólt hozzá, akkor mindent hallott. Ez ilyen szelektív hallás. Fél kettőkor mindketten leléptek, én meg elmentem a Ghetto-ba mulatni, na hozzá kell tegyem, hogy ez már csak olyan kötelező jellegű elmegyek valahová, mert mégse üljek otthon. Na mindegy szóval ez volt. Reggel hazamentem, vagyis vissza a motelbe, mert ott voltak a cuccaim. Le is feküdtem, hogy megvárjam Ariánát. Ő meg is jött kb délben, mondta hogy pár napra odaköltözik Martinhoz. Ennek nagyon örültem, mert így nem nekem kellett megmondani, hogy nem akarok vele egy napot se többet motelben lakni, mi a májnak fizessek napi 17.000 wont, mikor nyilvánvaló, hogy nem törődik velem. Szóval akkor pár napra odaköltözött Martinhoz, de mint megtudtam kb 2 nap után szakítottak és Ariána visszament Szöulba, azóta is ott van, valami ottani barátaival lakik márciusig. Én meg a koliban. Márciustól elvileg megint ő lesz a szobatársam. Namost, nekem mindegy, lehetne rosszabb is. Mint ahogy volt már rosszabb is (->An). Annyi az egész, hogy kicsit határozottabban ki kell álljak a saját érdekeimért, mert szerintem érzi hogy gyenge vagyok és ezt jól meg is lovagolja. Például állandóan kölcsönkéreget és elfelejti megadni. Meg hasolók. Az ilyen dolgainak nem szabad, hogy engedjek. Egyébként más szempontból nem lesz vele probléma, csak tényleg tudnom kell, hogy mire szamíthatok tőle kb, és akkor nem ér csalódás. Mert ugye tavaszi/őszi szemeszterre koreai szobatársat nem kaphatunk, ösztöndíjasokat mindig ösztöndíjasokkal raknak össze, és a választékból messze Ariánával tudok a legkönnyebben kijönni. Úgyhogy ez lesz az optimális megoldás.

Kari + Szilveszter

Sziasztok! Nagyon hanyagolom ezt a kedves kis blogot és ez igazán nem szép tőlem. Végignézegettem nemrég a tavalyelőtt nyáron készült képeket. Tudjátok ugyanis (ha nem akkor most megtudjátok), hogy életemben először 2008 nyarán jártam Dél-Koreában 3 ismerősömmel (B.Nóri, P.Dia és Sz.Gabi), akik közül ketten ugyan 10 nap után hazamentek, de ketten Diával 5 hétig maradtunk. Ha ezeket a képeket nézegetem, mindig rá kell jöjjek, hogy imádom Koreát, annyi szuper élményt szereztünk akkor és olyan sokmindent láttunk, hogy biztos nem fogom soha elfelejteni. És megint csak rá kell jöjjek, amit persze szinte egy percre sem tudok elfelejteni, hogy nagyon sokat számít, sokkal többet, mint bárki gondolná, hogy milyen körülmények között vagy egy idegen országban. Nem mondom, hogy rossz körülmények között lennék, de nagyon megnehezíti a helyzetet, hogy egyetlen barátom sincsen körülöttem. Persze barátkozni itt is lehet, de az egyáltalán nem ugyanaz, mert itt az emberek pörögnek-forognak, akivel jóban voltál tavasszal az lehet hogy ősszel már hozzád sem szól, akiről azt hitted megbízható, kiderül hogy nem az, akiről úgy gondoltad, hgy jóban lehettek, az hazamegy a félév befejeztével, stb. Meg igazából a nyelvtanfolyamon csak kínaiak vannak szinte, nagyon elvétve más nemzet, és egyéb helyre meg nem tudsz olyan tartósan beférkőzni, hogy bármilyen kapcsolat kialakulhason. Biztos benne van az is, hogy nyugati ember a keletiekkel nehezen tud kontaktust kialakítani. Japánban tanuló barátnőm nemrég ugyanerről számolt be, hogy hiába próbál barátkozni a japánokkal, amíg tenisz-edzésen vannak együtt, addig jól elvannak, de utána egyik sem hivja fel soha. Szóval azt gondolom ha valaki kijön Ázsiába fél vagy egy évre nyelvet tanulni, akkor azzal számolnia kell, hogy ez az idő nem biztos hogy elég ahhoz, hogy tartós barátságokra tegyen szert. Na persze sok múlik azon, hogy az illető melyik városnak mely egyetemére kerül, meg más körülményeken, sőt a véletleneken is.... ez nyilvánvaló. Meg az is, hogy az itt tartózkodásnak nem ez az elsődleges célja. De azért mégiscsak, ha úgy vesszük nem lenne baj. Én például momentán egyetlen olyan embert sem tudnék felsorolni, akivel tartanám a kapcsolatot, ha hazamegyek. Vannak azért olyanok akiket nagyon kedvelek, és ez kölcsönös, például SungWon -Olga (most már csak ex-) barátja-, vagy JunYoung, az új (őszi szemeszeteres) mentorom, de egyikük Ausztráliába, másikuk Angliába megy tanulni tavasszal, úgyhogy velük se fogok sokat találkozni. :)) :( Hálistennek viszont, hogy úgy néz ki tavasszal különböző ügyből kifolyólag 3 barátnőm is jön Koreába. Igaz, hogy nem Puszánba, de én már annak is nagyon örülök, hogy egyáltalán egy országban leszek velük, mert akkor legalább hétvégenként tudunk majd találkozni. Kettőjükkel még egy Japán kirándulást is tervezünk, amint megkapom a vízumomat, amivel már utazhatok bárhová. Ilyenem egyenlőre nincsen, és itt érkeztünk el a tavalyi év talán egyik legkellemetlenebb pontjához. Hogy nem lehetett utazni. Nagyon szerettem volna karácsony-szilveszerre hazamenni, de ha nem is haza, legalább át Japánba az ott tanuló barátaimhoz, dehát sajnos a vízum státusz miatt nem lehetett. Ennek következményeképp szenteste meg karácsonykor is egyedül kuksoltam a koliban, a sulis/kolis ismerőseim ugyanis mind elpályáztak melegebb (vagy épp hidegebb) éghaljatra. Hangulatomat illetően így némiképpen kihívásokkal küszködtem ekkor és az ezt követő napokban-hetekben.

Itt Koreában a karácsonyt és a szilvesztert tulajdonképp zárójelbe lehet tenni. Van ugyan némi felhajtás, de ez a valódi ünnepnek inkább csak a kiparodizálása, mintsem hogy bármi valós tartalma is lenne. Nagyjából annyi történik, hogy égőkkel feldíszitik a várost, a forgalmasabb helyekre odatesznek 1-2 feldíszített fenyőfát, és minden létező Baskin Robbins-ban illetve Paris Baguette-ben tortát árulnak. Tortát, kérdem én, minek? Kinek van születésnapja? Jézusnak? Hát igaz ami igaz, neki épp akkor van, de kétlem hogy ők ezt ilyen módon számontartanák. Egyébként a koreaiak a karácsonyt nem családi körben, hanem a párjukkal töltik, nagyszerű alkalom randizásra is, vagy romantikus vacsorára, már ha van kivel. Szilveszterkor el lehet menni bulizni, de a hangulat különösebben nem különbözik a bármelyik hétvégén megejthető bulik hangulatától. Azért felteszek 1-2 szilveszteri képet. Az elsőn Ariánával, a másikon egy orosz-mongol sráccal: