Dórim nálunk ~Part 2~

Hát akkor folytatom is, mert már 2-szer is 'holnap' lett azóta^^ Szóval mindezek után metróra pattantunk és elfuvaroztuk magunkat Haeundae Beach-re, mert ugye az is kötelező látnivaló. A lányok a helyszínen rettentően divatoztak a gumicsizmáikkal:


Itt pedig a papa megmutataja a gyerekeknek, hogy neki nagyobb lapátja van.


Fapajtás gyökere


Ezt a hidat már láttátok, de olyan szép, hogy biztos nem unjátok még^^


Ezen viszont nem tudok túllépni, hogy WESTIN CHOSUN HOTEL. Mi az anyám kínja az, hogy Westin?


Legfeljebb talán 1 órát töltöttünk itt, mert az idő már erősen kezdett hűvösödni, mi meg kezdtünk erősen éhesedni, úgyhogy újból a metro felé vettük az irányt. Az volt ugyanis a terv, hogy ott találkozunk Ariánával, és az este további részét együtt ütjük el. Ariána meg is jött, és jött vele egy néger fiú is, Anton, aki az itt állomásozó amerikai hadsereg tagja. Szép nagy gyerek^^ Jófej volt egyébként, bár én szinte semmit nem értettem abból, amiket mondott. Együtt elmentünk Kwanganli Beach-re, ami nincs olyan messze Haeundaetől, és azért érdemes éjszaka ellátogatni oda, mert a Kwanganli híd, vagyis a Gyémánt híd olyankor van kivilágítva, és ráadásul váltogatja is a színeit. Nagyon szép. Dórival az előtérben meg különösen, nem igaz?^^


Vagy fél órán át kerestünk hús-sütögetős helyet a parton, mire végre találtunk egyet, de az is jónagy kupleráj volt, hogy majdnem rókázva kifordultunk az ajtóból. Az tartott vissza, hogy nagyon éhesek voltunk már. Nem sikerült sajnos az igazán gyilkos részeit megörökítenem az érkezdének (úgy éreztem, hogy az a pofátlanságnak már a netovábbja lenne), de azért lett 1-2 kép^^ Anton és Ariána:


Hogy nyujtópad mit keres egy étteremben, az jó kérdés. Lehet szabadidejében edz egy sort a szakács


Dekoratív helység. (és ez még tényleg a dekorítív része...:,( )


Az ajtó nélküli WC. Egyébként azon kívül, hogy nem volt ajtaja, ez a típus átlagosnak számít errefelé. Amit külön ki kell emelnem, hogy Koreában a legtöbb helyen nem lehet beledobni a WC-be a papírt, mint ahogy nálunk a koliban sem. Ehelyett rendkívül gusztusos módon kölön szemetesbe kell elhelyezni. :S Na hát ugye az elhelyezéssel nem is lenne gond, az ürítéssel már annál inkább. :OOOOOO


Vacsora után (amit egészen szerencsés módon Anton fizetett) eltaxiztunk a Haeunde-n levő U2 Clubba, ami réééééééééééémes volt. Ilyen retro amerikai bár billiárdasztallal, temérdek katonával, hadd ne folytassam. Átruccantunk inkább KyeongSeong-ba, ahol el is mulattuk az éjszaka fennmaradó részét.

Másnap együtt ebédeltünk meg kicsit nézelődtünk a városban, aztán kikisértem Dórit az állomásra, és hazament. A metrón az állomás felé rendkívüli éber társaságunk volt^^



Legközelebb Japánról mesélek, remélem még a hétvégén sort tudok rá keríteni. Addig is sziasztok!! :-))