Március idusán

Képzeljétek, egy éve hogy Koreában vagyok, ugyanis 2009. március 26-án indultam el otthonról és 27-én érkeztem meg Puszánba. :-)) Ezalatt az egy év alatt tulajdonképp nem sok minden történt, másrészről sok minden,

Olyan fura dolog történt kedden. Van egy olyan óránk hogy 'élet, kultúra és etika'. Ez mindenféle a koreai kultúra és etika összfüggéseivel kapcsolatos dolgokról szól, például temetés, házasság, orvoslás, blablabla, és a professzor kicsit (jóval) előbb abbahagyta az órát úgyhogy Tamamival megragadtuk a remek alkalmat és odamentünk a tanár úrhoz, hogy bemutatkozzunk. Kérdezett mindenféléket, persze rögtön levágta hogy Tamami 13-szor jobban beszél nálam koreaiul, dehát ehhez nem kell tanárnak lenni, mert a hülye is látja. Nem tehetek róla, zsenikkel vagyok körbevéve. :D Kedves tanárunk rögtön hevesen érdeklődött a korunk iránt, amit fel is fedtünk, mert voltaképp nem volt más választásunk. (Tamami 22, én 25). Aztán meginvitált minket az irodájába. És rendelt ebédet is. Jóég, gondoltuk. Ennek fele se tréfa. Itt aztán meg leszünk vendégelve. Ami magában nem lett volna baj, de aztán olyan -szerintem- nem illő kérdéseket tett fel, amit etika tanár létére nem is tudom, hogy hogy gondol. A legkellemetlenebb téma számomra az volt, mikor afelől érdelkődött, hogy van-e barátunk. Tamainak van egy koreai fiúja 2 éve (tulajdonképpen miatta jött ide), arról heves gratulációk keretében jól ki is lett faggatva, én meg mondtam hogy nincsen. Erre kérdi a prof hogy miért. Hát miért, mert a kisnyúl szőrös. Bekaphatja a bolyhos farkincámat. Azért. Ilyen empatikusan megjegyezte, hogy lám-lám, Tamami mennyivel fiatalabb és mégis már milyen komoly barátja van. És hogy Magyarországon vajon normális dolog-e hogy későn házasodunk. Mondtam hogy igen, nálunk képzelje még 30 éves kor után is normális, de nem igazán értettem hogy 60 éves létére hogy lehet valaki ilyen 'belátó'. Hogy teheti ezt kor függvényévé. Meg főleg hogy állíthatja úgy be mintha ez az én hibám lenne. Nem voltam abban a helyzetben hogy kioktassam arról, hogy én voltaképp még sohasem kaptam esélyt arra, hogy jól csináljam a dolgokat, mert soha sem volt még senki, akinek akár egy kicsit is fontos lettem volna. És ezért nem elítélnie kéne, hanem együttéreznie vagy nem tudom. De akkor még feltette az i-re a pontot azzal, hogy megkérdezte, hogy én nem szeretem a koreai fiúkat vagy ők nem szeretnek engem? Blah! Hát most... erre meg mit mondhattam volna.... végül azt mondtam, hogy ők talán szeretnének, de a szüleik miatt nem érdeklődnek. Erre úgy rábólintott. Jobb is, mert semmi más nem hiányzott volna, minthogy még valami epéset beszóljon. Ilyen és hasónló kellemes bájcseverészések közepette eltöltöttük az ébédet és valahogy ebéd végére sikerült kibulizni, hogy ne nagyon kelljen vizsgáznunk, hanem inkább beadandót írhassunk, mert hát mi szegény külföldiek hogyan is tudnánk felvenni a versenyt a vizsgán az anyanyelvűekkel. Szóval meglehet megússzuk egy beadandóval.

Hopp. Aktuális vicc. Mondjatok egy olyan szót, amiben benne van a 'dél-koreai hadihajó'.
??
Tenger.
:D Jó mi?

Na hát pasikat leszámítva egyébként minden szép és jó! Nyílnak a kertben a tavaszi virágok és zöldell a nyárfa az ablak előtt. Elkezdődött a suli egész pontosan március 2-án. És ez már nem nyelviskola, hanem egyetem. Még előtte voltunk Kyeongju-ban a kedves osztállyal, de mindenki mélységes elnézését kérve én annak a kiránulásnak a részletezésébe már mégsem bonyolódnék bele nagyon, mert az eltelt idő távlatából nézve voltaképp nem történt ott semmi lényegesnek mondható. Mindenféle közösségépítő rendezvények voltak, koreai módra. Ez elmesélve úgysem adná vissza azt, ami. Ami engem illet, nekem mind az európai stilusú, mind a koreai stílusú osztálykirándulásoktól kiütésem van idegileg, úgyhogy ebból okulva mind a múlt-, mind az e hétvégi kirándulásokat lemondtam mindenféle vélt és valós indokokkal. Múlt hétvégén Foxy-ban voltam, ha jól emlékszem, most hétvégén pedig Mozart-ot fogok nézni, és már előre élvezem, mert nagyon jó lesz!! :D Ezt a musicalt (Mozart) egyébként Magyarországon is játsszák és a youtube-on is játsszák. (Youtube, az internetes Broadway. ;D) Úgyhogy már volt szerencsém látni magyarul (Dolhai Attilával <3), pár dalt németül, és most majd jól megnézem koreaiul is élőben. Kíváncsi vagyok egyébként hogy milyen lesz a főszereplő, ugyanis elég gyorsan kellett kiválasztanom a 3 lehetséges énekesből, hogy ki legyen, mármint hogy melyik előadása foglaltatok jegyet. Eddig egyiket sem ismertem, de úgy az arcképek alapján Im TaeKyung-ot választottam. Hát most tényleg mi alapján válasszak nagy hirtelen, és nem akartam húzni az időt mert már alig volt jegy. Aztán hazajövet a koliba beírtam mindhármuk nevét keresőbe és rájöttem, hogy bizony Park EunTae az egy 'kicsivel' közelebb áll hozzám hangilag, meg stílusban. De nem az, mert Im TaeKyung is tökéletes és fantasztikus énekes, csak ő elég konzervatív stílusban énekel és színészkedik, ahogy elnézem, nem engedi el magát túlzottan. Szóval jó béna képet ba--tak oda szegény Park EunTae-ről, úgy néz ki, mintha ő lenne 40 éves, közben tök fiatal, Im TaeKyung akiről meg olyan kép volt ott mintha 30-35 körül lenne, kiderült hogy majdnem 40 éves. Szóval nem is csodálom hogy nem ugrándozik, bár lehet hogy ő már fiatal korában sem tette. Na mindergy nem kétlem hogy csodálatosan fog játszani, most őt választottam és ha már így alakult akkor lássuk a medvét. :)) Ha legközelebb Park EunTae játszik valamiben akkor majd őt is megnézem.


Most viszont haladéktalanul indulnom kell, ha nem akarok elkésni. Üdv leközelebbig. :))